Egyszer hallottam egy beszámolót egy illetőtől, aki azt mesélte, hogy otthon villanyszerelés közben véletlenül elvágott egy áram alatt lévő kábelt, de hozzátette, hogy nem aggódott, hogy megrázza az áram, mert a kismegszakító szerencsére lekapcsolt. Ekkor jutott eszembe ennek a cikknek az alapötlete, hogy írjak egy laikusok számára készült blogbejegyzést, amiben elmagyarázom a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló (FI relé) közötti különbségeket, továbbá, hogy melyiket mire használjuk.
Nagyon tömören összefoglalva a kismegszakító feladata az elektromos hálózatokban a túláram- és zárlatvédelem. Az áram-védőkapcsoló feladata pedig az emberi élet védelme.
Tehát hamar kiderült, hogy a cikk eleji beszámoló alanya hamis biztonságérzettel rendelkezett, ugyanis a kismegszakítónak nem feladata, hogy megakadályozza/korlátozza az emberen átfolyó áramot. Na de nézzük is meg, hogyan működik a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló.
Kismegszakító
A kismegszakító egy zárlatvédelmi és vezetékvédelmi funkciót betöltő eszköz.
A zárlatvédelmi funkciót egy elektromágnes segítségével valósítja meg. A zárlatkor keletkező áramerősség elmozdulásra kényszíti a tekercs közepén elhelyezett vasmagot, amely működteti a kapcsoló szerkezetet. Ez lép működésbe abban az esetben, ha például a vasaló zárlatos lesz, aminek hatására olyan nagy lesz a kismegszakítón átfolyó áram erőssége, hogy lekapcsolásra kényszeríti azt. Ez a funkció védi a tápláló hálózatot azzal, hogy leválasztja a hibás eszközt tartalmazó áramkört.
A vezetékvédelmi funkció egy bimetálból készült kioldóval valósul meg. Ebben az esetben a kismegszakító névleges áramerősségénél nagyobb terhelés esetén az eltérő hőtágulási együtthatójú anyagokból készült kettősfém lemez elhajlik, működésbe hozva a kapcsoló szerkezetet. Ez történik abban az esetben, ha például sok nagy teljesítményű fogyasztót használunk egyszerre és túllépjük a kismegszakítóra jellemző áramerősség értékét. Ebben az esetben is lekapcsol a kismegszakító, mellyel megvédi az áramkört alkotó vezetékeket a károsodástól.
A kismegszakító fontos része még az ívoltó kamra, amely az áramkör bontásakor keletkező villamos ívet szünteti meg.
Az alábbi ábra mutatja a kismegszakító belső felépítését. Bekeretezve láthatók a fentebb tárgyalt alkotóelemek.
(Forrás: Ramocsa András Villanyszerelés, 27. oldal)
Áram-védőkapcsoló
Az áram-védőkapcsoló (régebbi nevén FI-relé) egy kiegészítő áramütés elleni védelmi megoldás, kifejezetten életvédelmi céllal. A működési elve azon alapszik, hogy minden árammal átjárt vezető körül mágneses tér keletkezik.
Az ÁVK belsejében található egy tekerccsel ellátott vasmag. Ezen a vasmagon keresztül kell vezetni a fázis és nullavezetőt. Normál üzemben a fázison befolyó áramok megegyeznek a nullán kifolyó áramokkal, így a mágneses terük kioltja egymást. Szivárgó áram esetén a nullán nem tér vissza a teljes áram, így a mágneses terek már nem oltják ki egymást és a vasmag tekercsében feszültség gerjesztődik, ami működésben hozza a kioldó szerkezetet.
(Forrás: Ramocsa András Villanyszerelés, 19. oldal)
Az áram-védőkapcsolót legkönnyebben úgy lehet megkülönböztetni a kismegszakítótól, hogy van rajta egy tesztgomb, amellyel ellenőrizni lehet a helyes működését.
Láthatjuk, hogy ez az eszköz arra szolgál, hogy ha adott esetben megérintünk egy áram alatt lévő vezetéket és emiatt rajtunk keresztül is folyik áram a föld felé, akkor az nem tér vissza a nullavezetőn az ÁVK-ba, ami érzékeli, hogy itt bizony hiányzik valamennyi áram és lekapcsol. Ez az eszköz képes arra, hogy korlátozza 30 mA-re az emberi testen átfolyó áram erősségét és megvédjen minket egy súlyosabb áramütéstől.
Konklúzió
Összefoglalva tehát egy áram alatt lévő vezeték megérintése során sajnos nem a kismegszakító az amelyik meg tudja védeni az életünket, hanem az áram-védőkapcsoló.
Ezért nagyon fontos, hogy a lakásokban, családi házakban legyen beépítve ÁVK. Ennek telepítése új kivitelezéseknél, felújítások során kötelező, de ha valaki nem tervez a közeljövőben villamos felújítást, akkor is lehetőség van utólagosan beépíteni ezt az eszközt.
